Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon.   A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon. GSpeech

Nonprofit eseményedet te is ingyen feltöltheted!

Ingyenes feltöltéssel népszerűsítheted tevékenységedet.

Ha olvasta az előző részt, kattintson ide, hogy a friss információkhoz ugorjon!

Wolf Ignác, későbbi nevén Farkas Ignác fiatal kőművesmester fejébe vette, hogy valahol Pest közelében üdülőhelyet fog alapítani. Akkoriban a mai Rákosszentmihály és Sashalom határában lévő dombos, kopár vidéken ház még alig állt. Wolf Ignác magával vitte menyasszonyát, Csikay Laurát és együtt gyönyörködtek az akkor még érintetlen vidéken. Laura egyszer csak megszólalt:

- Mi az a kis domb a távolban? -Wolf Ignác megnevezte a Gellérthegyet, mire Laura újabb kérdést tett fel:

- Akkor mi most magasabban vagyunk, mint a Gellérthegy?- Wolf Ignác nem tudta a választ, de nem akarta kedvét szegni Laurának.

- Bizony, bizony, magasabban vagyunk-így szólt. Közben elgondolkodott:" Ha Laura elhiszi, akkor mások is elfogják hinni, hegy ez a terület magasabb a Gellérthegynél. Mi lenne, ha kis megtakarított pénzemet itt fektetném be és itt építkeznék?"

Wolf Ignác elhíresztelte, hogy az a hely, ahol építkezik, magasabban van, mint a Gellérthegy. Lassan- lassan maga is elhitte. Az érdeklődés a várakozását is meghaladta, azok pedig, akik egyszer már "lépre mentek", bolondok lettek volna kételkedni abban, hogy az ő kedves vityillójuk, később már villájuk-magasabban van a Gellérthegynél.

Nem telt bele húsz év, mikor a nagyközség képviselőtestülete nagyszerű fiáról utcát nevezett el. Harminc évvel később azonban a képviselő-testületben már nem tudták ki volt az a Farkas Ignác. Aki pedig még tudta, hogy ki volt, az is ellene szavazott, mert a Farkas (Wolf) Ignác

név a vészterhes években nagyon rosszul hangzott.

Mikor békés, csendes lakhelyet kerestem családomnak, bizony én is így jártam, elhittem a reklám szövegét: magasabban vagyunk, mint a Gellérthegy. Erről a kis füllentésről csupán annyit illik tudni, hogy holmi 40 méterrel vagyunk alacsonyabban a Gellérthegynél.

Az elmúlt század húszas éveiből való fotó Rákosszentmihályon készült. A Rákosi út és a József utca kereszteződésénél egy vegyeskereskedést ábrázol.

 

Ezen a napjainkban készült fotón is a Rákosi út és a József utcai kereszteződést látjuk.

1956-ban a Rákosi út 129. alatt egy volt raktárhelységben megnyílt az ideiglenes bútorokkal berendezett tagkönyvtár. Két évvel később, 1959 márciusában egy szomszédos szobával kibővülve, 6000 kötet könyvvel megkezdte működését a 32. sz. kerületi könyvtár.

Fedezzük fel közösen a két fotón ábrázolt helyszín történetét.

1883-ban az akkor 32 éves Ent Zsigmond és felesége Róza a főváros VIII. kerületében a Balassa utca 3-ban éltek. Az egyik szemben lévő telken, a Balassa utca 6. szám alatt Moravcsik Ernő prof. útmutatása alapján a Külső Klinikai Tömb kialakításával egyidőben, a Füvészkert szomszédságában épült fel később az Ideg-Elmekórtani Klinika (ma SE Neurológiai Klinikája). Az Ent család öt gyermeke valószínűleg ezen a környéken született.

"III.Grassalkokovich Antal 1841-es halálát követően a tönkrement uradalmát, benne Szent-Mihály Pusztát is Sina György báró és fia, Sina Simon vette meg 1851-ben a leányági örökösöktől. A birtokot 1864-re rendbe tették és eladták a Belga Banknak.Mivel Szent-Mihály-Pusztát egyben nem tudták értékesíteni, ezért 1872-ben a több részben történő eladás mellett döntöttek. A parcellázási terveket a terület nagy részére Tóth Kálmán 1873-ban készítette. A későbbi telepek a vásárlók nevei szerint alakultak ki."

Almásy Pál parcellázta a Szilas patakig terjedő később róla elnevezett Almásy telepet. Ezen  telep részeiként épültek ki többek között a József, Mária, Sándor, Ilona, Miklós stb. utcák is.

A telepek fejlődésével, később Rákosszentmihály 1902-es megalakulásával növekedett az ide települő zsidó lakosság számaránya is. Az Almásy-telep zsidó lakossága 1894-ben 4, 1895-5 fő volt, de 1901-1903-ban már 21.

1898. októberebén a zsidó újév, a Rajs Hasono alkalmával 16 férfi nagy áldozatok árán imaházat rendezett be és zsidó istentiszteletet tartott tóra felolvasással a Puszta-Szent-Mihályi telepeken élő hittestvérek részére.

Azt nem tudom, hogy Ent Zsigmond ismerte-e a Gellérthegy magasságáról szóló mesét, de az biztosnak tűnik, hogy első Almásy-telepi polgárok között lehettek az Ent család tagjai is.

A következő korabeli fotón  látható egy 1890-évek közepén épített ház, melyben 1901-ben nyitotta meg Almásy kávéház néven vendéglőjét Ent Zsigmond.

Az első komoly, igazi kávéházat ugyanitt 1901.augusztus 11-én nyitották a Miklós utca (ma Rákosi út) és a Mária utca sarkán. A házat bérlő üzletvezető, Feigelstock Lipót így hirdette kávéházát:" Fagylalt, jegeskávé naponta. Kitűnő  kávéházi italok. A nagyérdemű közönségnek két kitűnő Seyfert féle bilárdasztal áll rendelkezésére. Olcsó árak. Pontos kiszolgálás. Számos látogatásért esdek kiváló tisztelettel".

1906. november 11-én Ent Juliát, Ent Zsigmond rákosszentmihályi fűszerkereskedő leányát feleségül vette Nádler Juda József (szülei Nádler Mór és Harstein Berta) máramarosszigeti kereskedő. Az új pár rövid nászutat követően Rákosszentmihályon telepedett le, ahol is a főfasoron nyitott üzletet.

Az 1907-1908-as, 1912-es évekre Rákosszentmihály legtöbb adót fizető községi képviselőlistáján rendes tagként szerepelt Ent Zsigmond fűszerkereskedő is.

1909.június 4-én Nádler Juda Józsefnek és Ent Júliának Rákosszentmihályon megszületett harmadik gyermeke, László.

1912.október 15-én a Pesti Újság a következő hirdetést közölte: "KIADÓ november elsejére esetleg azonnalra Rákosszentmihályon, közvetlen a villamos mellett 2 szobás modern lakás fürdőszoba és kerthasználattal. Bővebbet Ént Zsigmondfüszerkereskedőnél, Rákosszentmi-hályon, Ilona-utca 3".

A Sportvilág című országos lap 1913. május 12-én közölte az alábbi hírt:

A fenti két hírből következtethetünk, hogy az Ent családnak ekkor már az Ilona utcában is volt háza. No meg arra, hogy a RAFC sokat köszönhet Ent Jenőnek.

Az 1915-os második háborús évben Rákosszentmihály község legtöbb adót fizető községi képviselői jegyzékében a rendes tagok között találjuk Ent Zsigmond vejét Nádler József kereskedőt.

1916. január 23-án adták hírül, hogy Nádler József, a rákosszentmihályi Világmozgó (mozi) tulajdonosa (a mozi egy bizonytalan forrás szerint  már 1910-től működött)  mozgó előadásait rendszeresen 100-150 katona nézték díjtalanul, akik hálás szívvel köszönték az ingyenes élvezetet a gavallér tulajdonosnak. Nádler Józsefné pedig 10 koronát adott a Vörös Kereszt helybeli üdülőotthona javára.

A Világ mozi a mai Krenedits utca 3-ban Világ-Mozgó néven működött, Nadler József mozijaként.

A mozit 1960 és 61 között átalakították, 1993 júliusáig üzemelt.  1995-ben költözött az épületbe a Holdvilág Kamaraszínház. Ma üresen áll.

Rákosszentmihály virilista névsorában 1916-ra Nádler József, ugyanitt póttagként Ent Zsigmond szerepelt.

1916. október végén Ent Jenő, a RAFC agilis tagja az olasz harctérről üdvözölte a RAFC-os társait. Az első világháborúban kitűntetett rákosszentmihályi honvédek listájában feltűnik két sógora, Nádler József és Neumann Marcell is.

1917. január 28-i hír szerint a legtöbb adót fizetők névsorában rendes tagként szerepelt Nádler József és apósa, Ent Zsigmond.

1918. október 13-án 21 éves korában tüdőgyulladásban meghalt az Ent házaspár Hermina nevű lánya, aki a József utca 25-ben élt.

1919. év november hó 15. napján alakult egy közkereseti társaság, melynek Weisz Miklósés NadlerJózsef sörkereskedők, rákosszentmihályi lakosok voltak a társtagjai. A cég képviseletére és jegyzésére a társtagok önállóan voltak jogosultak. Főtelepük Rákosszentmihályon volt.

1920. február 6-án Rákosszentmihályon a József utca 25-ben megszületett Ent Jenő és Neumann Gizella Olga nevű leánya.

1920. április 18-án kötött házasságot Ent Zsigmond legfiatalabb gyermeke Irén, a szintén rákosszentmihályi Neumann Marcellal. Ők a Rákosi út 131-ben laktak.

1923-ben Nádler Józsefet választották a helyi zsidó hitközség elnökének.1924-ben Nádlerék beköltöztek a városba, ezért akkor lemondott az elnökségről. De 1926-ban ismét ő a hitközségi elnök.

A Nemzeti sport 1925. február 15-i híre szerint a helyi RTK sportklub közgyűlésén megválasztott tisztikarban olvashatjuk Ent Jenő nevét is, akit ott és akkor ellenőrnek választott meg a klubtagság.

1927 május elsején Ent Jenő hirdeti üzletét.

Ent Jenő

1928-as évre a virilisek között volt ismét Ent Zsigmond.

1930. április 13-án megalakult Rákosszentmihályi Kereskedők Egyesülete, melynek elnöke Kerner Emil, ügyvezető alelnöke Nádler József volt.

1932. február 22-én 81 éves korában myocarditisben (szívizomgyulladás) elhunyt Ent Zsigmond, akit a Rákosi út 53. számú házból temettek február 24-én. Felesége vezette tovább az üzletet és szerepelt a községi virilisek között haláláig.

1932. március 20-én a helyi Kereskedők Egyesülete évi rendes közgyűlését az Ipartesület Remény utcai székházában Nádler József elnök vezetésével tartották meg. Ebből az időből származik az alábbi hirdetés:

Egy 1936-os fővárosi közlöny szerint "elektromotorok és gépek felállítása" tárgyú vállalkozása volt Nádler Miklósnak. A cég azXIV., Aréna-út 19-ben volt bejegyezve.

Rákosszentmihály virilistái között 1937-ben  még mindig szerepel özv. Ent  Zsigmondné.

Egy pápai anyakönyvben találtam, hogy Nádler József fia, Nadler László csokoládégyáros, házasságot kötött 1937.október 14.-én Pápán, felesége: Pollák Olga (szül.1908.12.07-n Pápán, szülei Pollák József és Österreicher Regina). Ugyanitt olvasható, hogy " Jelenleg a Népszigeten lakik". Mit jelenthet ez?  Hogy a házasságkötéskor ott lakott az 2. számú "indián csónakházban"a 2. emeleten. Hogyan került oda, lecsúszást jelent, lakásvesztést vagy bármit, vagy csak elfordulást a világtól, minden esetre a Népsziget nem úgy nézett ki valaha, mint ma, lehet, hogy ott bérelt lakást. Ha Pápán maradt és ott született gyermeke, akkor talán később még megtudhatunk valamit.Nadler László csokoládégyáros cége az VII. Murányi-u. 11-ben volt bejegyezve a korabeli telefonjegyzék szerint.

1938. november 20-án írta a Rákos Vidéke, hogy Ent Olga, Ent Jenő vaskereskedő, régi rákosszentmihályi (Rákosi út 53) lakos leánya ezen a napon, vasárnap d.u. 3 órakor tartotta esküvőjét Merényi Endre gépészmérnökkel a rákosszentmihályi izr. kultúrházban. Az ifjú pár a Rákosi út 129-ben rendezte be otthonát. Nemsokára a fővárosba költöztek. Ott született meg 1939.szeptember 4-én fiúk, Péter. Ezen születési dátumra hivatkozom majd az írás végén.

Rákosszentmihály virilistái között az 1939-es évben még szerepelt özv. Ent Zsigmondné rendes tag.

„Nádler csokoládéárúgyár." Budapest. Budapesti kir. tvszk 1940. VI. 19. Cg 41895. 40067/1. — Cégbirtokos: Nádler Miklós, a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladó terjedelemben cukorka és csokoládéárukat gyártó iparüzlettulajdonos, budapesti (XIV., Aréna-út 19.) lakos. — Cégbirtokos a céget akként jegyzi, hogy az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá teljes nevét írja. — Telephelye: Budapest, XIV., Aréna-út 19. sz."
Özv.Ent Zsigmondné szül.Glücksmann Róza 1941.március 28-án 90 éves korában Rákosszentmihályon a Rákosi út 131-ben halt meg, halálát veje Nádler József jegyeztette be.

Alább a zsidótörvények végrehajtásának egyik ékes példáját olvashatjuk:

„Nádler csokoládéárugyár utóda Cripott Béláné." Budapest. Budapesti kir. tvszk 1941. VI. 16. Cg 41895/2. 40067/2. — Nádler Miklóscégbirtokosi minőségének és az eddigi: „Nádlercsokoládéárúgyár" cégszöveg megszűnése mellett az új cégszöveg, továbbá Cripott Béláné cégbirtokosi minősége bejegyeztetett azzal, hogy nevezett a céget akként jegyzi, hogy a cégszöveg alá „Cripott Béláné" nevet írja. — Cripott Endre cégvezetői minősége ós pp. toldattal való önálló cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett."

1944.május hatodikán este 8.órakor Mária u.50. alatti otthonában 62 éves korában szívizomelfajulás következtében meghalt Nádler Juda Józsefné szül.Ent Julianna. 

Három hét múlva, 1944. május 29-én megtörtént a zsidó lakosság összeköltöztetése a kijelölt gettó-házakba.

Ekkor a Magyar Zsidók Központi Tanácsának 1944. áprilisi összeírásaszerintRákosszentmihály kongresszusi fiókhitközség elnöke Nádler József volt.

Az Ent család tagjai közül mártírhalált szenvedtek:

  • Fodor Lipótné szül. Ent Ernesztin(1873) 71 éves, 
  • Stern Károlyné szül. Fodor Piroska (1899) 45 éves,
  • Stern Éva (1935) 9 éves,
  • Fodor Ilona (1901) 43 éves,
  • Nádler József  és fiai:
  • Nádler László (1909) 35 éves
  • Nádler Miklós (1907) 37 éves
  • Vizl Olga 38 éves, Vizl Izrael Mózes és Nadler Marjem lánya, vagyis Nádler József unokája, Ent Jenő (1891) 53 éves és felesége Ent Jenőné (1895) szül.Neumann Gizella  49 éves,

Nem találtam meg eddig semmilyen adatbázisban:

  • Ent Irén és Neumann Marcell,
  • Fodor Lipót, Stern Károly és gyermekeik adatait.

Az írásban nem szerepelhettek az Ent család azon tagjai, főleg gyermekek, kiknek sem nevét, sem adatait nem sikerült felkutatnom.

Néhai Ent Zsigmond, majd veje Nádler József üzlete némileg átépítve ma így néz ki a Rákosi út és Mária utcák sarkán.

Az egykori Almásy telep a mai József utca és Mária utca közötti  részét az Ent család tagjai hozták létre, itt élve gyarapították, szépítették, működtették és örökül hagyták az utókornak. Emlékükből fakadjon áldás.

Végszó helyett.

Ma este, miután befejeztem az írást, fedeztem fel az alábbi nekrológot:

 

Elolvastam többször, tépelődtem, és írtam egy levelet a Falk Miksa utcába...

Budapest, 2017. március 15.

...Ent Olga, Ent Jenő leánya, Ent Zsigmond unokája volt. Férje Merényi Endre épületgépész  és hivatásszerűen amatőr fotográfus volt. Mellékelt fotóját a korabeli Estben találtam.

A Pesti Napló amatőrfénykép-pályázatán az 1929. május 29-i eredményhirdetés szerint a díjazottak közé került.

Édesapja Merényi József újságíró volt, aki 1902-ben német nyelvű újságot kiadó részvénytársaságot is alapított, melynek az VI.ker. Nagymező u.3-ban volt a szerkesztősége. Zentán született, az I.világháborúban a 6.honvéd gyalogezredben hadnagyi rangig vitte. Altmann Berta volt a felesége.

Merényi József dr.1909.március 1-től volt rendes tagja a magyar hírlapírók egyesületének. A Magyar Sajtó Évkönyveiben rendszerint megtalálható volt neve.

Parlamenti gyorsíró is volt, később lapot szerkesztett Kassán, és még egy tárcaregényt is írt Liane címen. Ő volt az egyik fordítója Bölsche Szerelem az élők világában című könyvének.

 

1924. május 13-án a hírhedt Szózat nevű lap "A magyar irodalom és ghettó" című cikksorozatában a magyar zsidó újságírók és irodalmárok között pellengérezte ki. Később az

Est-lapok újságírójaként tevékenykedett.

1942. április 14-én az 6.070/1938.M.E. sz. rendelet 70§.1.bekezdés, 4 pontja szerint mint zsidót kizárták az újságíró kamarából.Az sem számított, hogy nagyapja 1848-ban nemzetőr volt.

 

Egyik fia, Endre bár gépészmérnök volt, az újságíráshoz közel álló fotográfiával foglalkozott szabad idejében és az alig 18 éves rákosszentmihályi Ent Olgával kötötte össze életét.

1939.szeptember 4-én megszületett fiúk, Péter.

Az apát, Merényi Endrét már 1940-ben behívták ún. közérdekű munkaszolgálatra. Fia két és fél éves volt, mikor utoljára behívták. 2009-ben fia így mesélte:

Merényi Endre épületgépész mérnök munkaszolgálatosként került Ukrajnába, két életveszélyes betegséget az ottani télben, munkaszolgálatosok robotjával túlélt, majda Don-kanyarban szovjet fogságba esett és tüdőgyulladásban meghalt 1943. áprilisában.

Felesége Ent Olga túlélte a nácikat, bár többször elvitték, de kiszabadult. A háború után, amikor már megbizonyosodott arról, hogy férje nem él, férjhez ment dr. Lengyel Sándor kutatóvegyészhez, aki néhány év múltán adoptálta Pétert, és jó nevelőapja lett. Ezek után még két gyermekük született: Sándor és Éva. Dr. Lengyel Sándor már csaknem három évtizede elhunyt.

1948. augusztus 26-án az VII.Elemér u.35-ben elhunyt Merényi Endre édesapja, Péter apai nagyapja.

Ent Olgának halála előtt fia még elmondhatta, hogy megszületett második dédunokája is.

Ent Olga és Merényi Endre fia,

Ent Jenő, Neumann Gizella, dr.Merényi József, Altmann Berta unokája,

Ent Zsigmond dédunokája-

Lengyel (Merényi) Péter szeptember 4-én lesz 78 éves.

 

De ki az a Lengyel Péter?

Az egyik legnagyobb élő magyar író.

 

A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából

a KOSSUTH-DÍJAT adományozta 2010-ben

a magyar próza fellendülésében jelentős szerepet játszó regényeiért és novelláiért

Lengyel Péter

József Attila-, Füst Milán- és Márai Sándor-díjas írónak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) spanyol-olasz szakán végzett, 1965-ben publikálta első saját írását, a Nyár című novellát. 1965–1973 között az ÉS belső munkatársa volt. 1992-ben megjelent Holnapelőtt című "nem-regénye" is, valamint sajtó alá rendezte Ottlik Géza posztumusz megjelent regényét, a Budát.

Lengyel Péter:"Visszahúzódó ember. Nem szívesen beszél vagy egyáltalán nem is beszél arról, amit a magánéletének tekint, ami tehát véleménye szerint nem tartozik a nyilvánosságra, vagy amiben nem tekinti magát illetékesnek, amit porlékonyan jelen idejűnek, tudni nem érdemes dolognak tekint. Ebből következően nem segít feltárni életét, vonzódásait és választásait. Elhárítja a műhelyre és a művekre vonatkozó kérdéseket, mert hogy jön ő ahhoz, hogy a maga tökéletlen módján magyarázni kezdje, ami nem mindig az ő logikája szerint, gyakran előle is elrejtve zajlik, vagy a mű világaként tőle függetlenül létezik immár. S kommentár nélkül hagyja – pedig erről egyébként az írók többsége szívesen beszél – a közélet, a politika eseményeit..."

Könyvei, írásai méltatása jelen írásomnak nem feladata.

Kizárólag egy könyvére hívnám fel figyelmét a kedves blogOlvasónak.

        

Lengyel Péter és Merényi Endre neve olvasható a Búcsú című köteten. Több tucat korabeli fénykép sorakozik a lapok belső részén. A fotográfiákat a rég halott édesapa, Merényi Endre készítette, a novella pedig a fiú, Lengyel Péter emlékezése. Különös könyv.

A mosdó fényesre csiszolt csapjának tükröződésén át 70 év távolából int felénk a fotográfus. Merényi Endre kedvtelésből fotózott. Hangulatokat örökített meg a szobájában, a városban, az országot járva. Fia egyetlen nap történetét, gyerekkorának egy napját rendezi össze az apja képeivel.

1978-tól az író legtöbb kötetének címlapján, illetve belső borítóján Merényi Endre fekete-fehér felvételei láthatók. A Búcsú két szólamban gondosan kettéosztott lapjain felül a 73 évvel ezelőtt tömegsírba temetett apa szólama látható, míg alatta az apát azóta kereső fiú

szólama olvasható. A kötet mégsem közös alkotás. A két név a címlapon nem kötőjellel kapcsolódik egymáshoz, ahogyan a közös munkáknál szokásos.

Az író édesapja fotóiból merít:" ...Az albumait úgy lapozgattam, mint mások talán a családi bibliát. Ezekből tanultam látni..".

Az talán nem lehet teljesen véletlen, hogy egy újságíró és műfordító nagyszülő és egy fotográfus édesapa nyomdokaiban haladva valaki kiváló író és gondolkodó lesz az évek folyamán.

De hogy a könyvet író ember tudtán kívül szó szerint örököse lehet(ne) nagyapja (Ent Jenő) könyvtárként továbbélő vegyeskereskedésének,- nem minden nap fordulhat elő.

Goldberger Tamás

Budapest, 2017. április 25.

Ossza meg az információt!

Kerületi Újság a Facebookon

A címlapról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Ingyenes apróhirdetések

hirdetés

Ön is hirdetne?


 

Olvasói blogok

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Könyvajánló

  • Dr. Caroline Leaf: Tehetség vagy!

    Dr. Caroline Leaf: Tehetség vagy!

    Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot! >>>
  • Matematika felvételire

    Matematika felvételire

    Ezt a könyvet felvételire készülő 8.–os tanulóknak írtam. Átveszi az egész elméletet nyolcadik osztály végéig és sok megoldott feladatot és példát bemutatat. >>>
  • Hogyan fejlődjünk matematikából?

    Hogyan fejlődjünk matematikából?

    Ez a könyvem főleg 10., 11. és 12. osztályos középiskolásoknak szól, de más is használhatja aki komolyan érdeklődik a matematika iránt és szeretne nehezebb feladatokat megoldani matematikából. >>>
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Kerületi Újság felolvasó